évente többször is járnék.
S ha fordulnék hetenként,
talán az sem lenne elég.
Mert az öröm, mit magammal hozok,
akár a vízcsepp, oly gyorsan párolog. Tudom, hogy sok a szegény ember,
ki még álmodozni sem mer.
Ajándékot nekik többet hagynék,
szívükbe örömöt szórnék.
Megajándékoznám őket a hittel,
reménnyel, és örök szeretettel.
Békét rejtene a hatalmas zsákom,
tisztességet osztana puttonyom.
Az idő múlásával már nem bírnám ezt a terhet,
építenék egy véget nem érő termet,
ahová minden embert befogadnék,
kinek feje fölé nem jut hajlék.
És nekik adnám a kabátom,
a sapkám, és a zsákom,
hadd járják ezentúl ők a világot,
teljesítve a sok ezernyi álmot.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése