2020. július 23., csütörtök

Az átkozott háború (fantasy vers)

Perzselő rétek haván egy gebe legelész,
Néhány száz ember pusztult el, ennyi az egész.
Most a zöldellő pusztán a csont oly fehér,
Lovak hortyognak, s patkójuk csupa vér.
Mint a zsinórok, a fákon a belek,
Károgva száll a sötét hollósereg.
A hegy belsejében temérdek a halott,
Holt hadvezér őket már nem hívhatod.
Ezer esztendeje folyik ez az átkozott háború,
Nem marad más utána
Csak halálhörgés, és lelket emésztő bú.

2020.5.1.

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése