2020. július 23., csütörtök

Vízió

Csoszogok s motyogok,
Mintha ébren volnék.
Hunyorognak a csillagok,
S fénylő fáklyaként a Hold ég.

Elszaladnék messzire,
Lennék inkább tüzes paripa!
Ahol nincs velem semmi se,
Semmi földi galiba.

Üres lenne minden kert,
Kietlen pusztaság a síkon;
Lennék kóbor kutya, kivert,
Verscsontomat koptatom.

Elásnám, de minek?
Nincs több féltett kincsem.
Az éjjel oly hideg,
Fagyos pengéjétől reszket minden.

Macska mésog, vagy mégis én?
Most aludni lenne bölcsebb.
Ablakom tört üvegén
Vajon holnap szebb nap zörget?

2020.7.10

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése