Elmélkedve...

Vajon mit kéne tennem?
Már nem is tudom...
egy sugallat,
s kezem összekulcsolom.
Csak ülök az ágyon némán s szótlan
azon gondolkodva, hová rejtsem el önmagam?
Összefonom remegő ujjaimat,
belőlem ennyi maradt,
egy tétova mozdulat,
hittem, mint gályára vont rab,
kit korbács alá szült a holnap.
Hát kihez forduljon a nagyszerű ész,
Ha titkolnia kell szégyenét?
A szót, mely megsejtet,
kimondhat vagy elrejthet.

2019. október 4.